Móritz Mihály - Fónod Sándor

Üdvözlet a Hotel Kinizsi minden korábbi lakójának!

Mi 90 novemberétől-91 novemberéig "szolgáltunk" a Laktanyában. A mi csapatunk volt az első1 éves szolgálatot teljesítő sorállomány.Sokat gondolok az itt töltött időre ,ugyanis az akkori visznyokat tekintve nagyon jó életünk volt.Külön köszönet illeti a Szállító és Szállítmánykísérő Zászlóalj 2.század szászadparancsnokát,helyettesét ,és szakaszparancsnokait.Név szerint említve: Bognár Gábor hadnagy urat,/századparancsnok/,Dobos Róbert hadnagy úrat/századparancsnok helyettes/, Hamulecz József őrmester urat/szakaszparancsnok/. Újonc kiképzőnk Görgényi őrmester úr ,és a "rettegett "Dinnyés őrmester úr volt.Az akkori zűrzavaros helyzetben emberséges és bajtársias viselkedésük és hozzáállásuk nagyban megkönnyítette számunkra a nem önként vállalt küldetésünk elviselését.Mi bonyolítottuk a Pápa ittartózkodásának logisztikai lebonyolítását , a megszűnő KGST országok utolsó ülésének szállítmányozási feladatát és nem utolsó sorban mi számoltuk fel a bezárásra ítélt Laktanyát.

Mégegyszer KÖSZÖNET az itt töltött időért!

Üdvözlettel: Budai Miklós

Szevasztok Hotel Kinizsisek!

Mi 79 októbertől ,81 augusztusáig voltunk bent lakók. Mi voltunk az elsők akik 2 év helyett 22 hónap után szereltünk. Az a két hónap  igazi ajándék volt.

Sziasztok. Totya      MN 7980 II.század

Gyerekek!

Azért arra is tessék emlékezni, hogy milyen riadt szemű madárkák voltatok a bevonuláskor.

Bár utána elég hamar kinyílt a szemetek. De jó volt veletek szolgálni. Kevés ember van akire emlékszem, de azokra is csak azért, mert valamiért kiemelkedtek a sorból.  Vagy olyan jók voltak, vagy annyira nem.

Üdv minden kedves Katonatársamnak, Rózsa Sanyinak!

Ha már ilyen "kedvesen" kértél, akkor diktálok egy rövid kis levélkét. Emlékszel-e rá, hogy az AWIA-n megkocsikáztatlak, Te a platón voltál és azt mondtad, hogy állva mindent kibírsz?! Csak a legérzékenyebb pontod (a fejed) tört be. A Lukácsnak üzenem, hogy emlékszik-e a tortavágó késre? Hál'Istennek azóta nincsenek ilyen szokásaim, mert még mindig boldog házasember vagyok. Rengeteg emlékem van még, de most csak ez a kettő jutott eszembe. Kopasz koromban állandó tárolós voltam, sokat javítottam. Ez a mániám a mai napig elkísér, megpróbálok megélni belőle bár ez most már egyre nehezebb. Az akkori időben elfagyott kezem a mai napig fáj, ha hideg van. A fényképeim megvannak rólatok, de nem tudom beszkennelni, de majd valahogy megpróbálom feltenni. Most ennyi, addig is üdvölzök mindenkit Kelemen Ferenc

Én is emlékszem az első napokra. Egerből hoztak minket a Kelenföldi p.udvarra Pintér törzs vezetésével.

Onnét gyalogoltunk át a laktanyába.Bezáródott a kapu és a kapu ügyeletesek azt mondták,hogy akkor me-

hetünk haza,ha az Osztyapenkó szobor lépést vált!Nemhogy lépést váltott,hanem le is lépett végleg!

Arra is emlékszem,hogy bevonuláskor elvtársnak,majd később bajtársnak,leszereléskor pedig úrnak hív-

tak.

Én is a kiskocsis körletben voltam katona,mint honvéd.Így szolgálatok helyett az utakat róttuk.Nagyon

sokat kocsikáztunk Bp.-en,de vidéken is.Szállító zászlóalj volt,tehát elég sok tgk.-it kellett karban-

tartani!Egy ember nagyon magasan kiemelkedett autószerelő tudásával,sokat sokat javította az Aviámat,a

barkasomat és később a zilemet.Örökre hálával tartozom Kelemen Ferencnek!!!

Egy sztori:Riadó,mindenki rohan a tárolóhoz gk. beindítása.Jár a legtöbb autó,kivéve egy kettő.Jakab

százados technikai főnök érkezik és kérdezi,hogy miért nem megy az autó?Válasz:le van égve a kuplung!

Jakab százados erre:hányszor mondtam maguknak,hogy ne a kocsiban dohányozzanak!

Volt rossz is,de volt jó is!De én legszívesebben csak a jóra emlékezem!

LUKÁCS-honvéd

Klick az "Új bejegyzés" feliratra. Valami aláírást, szignót tegyél a végére. Tudjuk hogy ki írta azt amit irt.

Üdvözlettel: Rózsa Sándor