KATONA VICCEK  
	Az 50-es években szovjet katonák menetelnek Szibériában. Találkoznak egy öregemberrel. Az öreg amint meglátja őket, nagyon megörül. Kérdezi tőlük: 
	- No aztán, hogy haladtok, kiűztétek már a németeket Leningrádból? Mire a katonák: 
	- De bácsi, a háborúnak már vége! 
	- Affene, én meg csak robbantgatom a vonatokat, robbantgatom! 
	   
	- Tábornok elvtárs! Szerjózsa elkapta a szifiliszt. 
	- Szerjózsát kitüntetni, szifiliszt agyonlőni.
	    
	A laktanyába új parancsnok érkezeik. Összehívja az ezredet és ezt mondja: 
	- Katonák! Az én szótáramból hiányzik az a szó, hogy félelem... 
	Mire egy hang hátulról: 
	- A majrénál tetszett nézni? 
	    
	- Tizedes, maga nem volt ott az álcázó gyakorlaton! 
	Tizedes: 
	- Miből gondolja?  
	    
	A hadnagy kiáll a bakák elé. 
	- Katonák, van egy jó hírem és egy rossz. Melyikkel kezdjem? 
	- A jó hírrel. 
	- Egy hónap után engedélyezem, hogy alsónadrágot cseréljetek. 
	- És mi a rossz hír? 
	- Egymás közt.  
	    
	Nagypapa mesél az unokáinak a háborús emlékeiből: 
	- Egyszer egy teljes századot tettem harcképtelenné, teljesen egyedül! 
	- Tényleg? Tüzér voltál? 
	- Nem, szakács... 
	     
	- Gratulálunk, százados úr! - mondja az orvos. 
	- Mihez? 
	- Kitűnő állapotban van a szíve! 
	- Ugye?! 
	- Látszik, hogy ritkán használja! 
	     
	- Újonc, emelje fel a bal lábát! Most a jobbat! 
	- De, őrmester úr... 
	- Mi van? 
	- Addig a másikat letehetem? 
	     
	 A háború alatt egy orosz katona bevisz az óráshoz egy órát, ami megállt. Az órás nem tudja, hogy pusztán annyi a baja, hogy az orosz - nem ismerve a kezelését - elfelejtette felhúzni, így kinyitja a hátulját, ahonnan kiesik egy döglött légy. 
	Az orosz felcsillanó tekintettel szemléli a legyet és megszólal: 
	- Á... masiniszta kaput! 
	     
	A sereg kiképzőtisztje, úgymond jóindulattal regulázza az egyik sorkatonát: 
	- Ha maga nem vedelne annyit, akár altiszt is lehetne! 
	- Meglehet - felesel a baka - viszont akárhányszor csak berúgok, máris tábornoknak képzelem magam. 
	  
	  
	  
	   
	  
 |